A tag és nem tag lakástulajdonosok lakáscélú ingatlanának lakásbérlettel kapcsolatos szabályai

SZMSZ 26. sz. melléklet

A lakásbérlet létrejötte

A lakáscélú ingatlantulajdonos és a bérlő között jön létre.

A lakást több bérlő együttesen is bérelheti (bérlőtársak).

Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony akkor létesül, ha ebben a bérbeadó és a bérlő, valamint a leendő bérlőtárs előzetesen megállapodnak.

lakásszövetkezet tulajdonában álló lakóépületben, magántulajdonban álló lakásra bérleti szerződés – a 30 napon túli tartózkodásra – a lakásszövetkezethez 30 napon belül történő írásbeli bejelentés mellett köthető. A bejelentésben a személyes adatszolgáltatás nyújtása a lakásszövetkezet részére alapszabályszerűen kötelező, amennyiben a közüzemi, illetőleg a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatást a bérlő/albérlő (használó) fizeti meg – amennyiben nem, úgy a bejelentéshez a személyes adatszolgáltatás önkéntes.

A bérlő(k)nek, albérlőknek (használóknak) a lakásszövetkezetben nincsenek lakástulajdonosi tagi, nem tagi jogosítványai.

A bérlő(k), albérlők (használók) által okozott szabálysértésekért, vagy anyagi kárért a bérbeadó és a bérbevevő egyetemlegesen felel – figyelemmel a (3) bekezdésbe foglalt hatályos szabályokra.

A bérbeadó és a bérlő írásban tartozik megállapodni abban, hogy a lakást a bérlő (használó) rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, és a Házirendbe foglaltak szerint használja.

A bérbeadó köteles

a) munkaidőben biztosítani az épület közös használatra szolgáló részeinek karbantartásához a hozzáférést, illetve vészhelyzetben azon kívül is;

b) a tulajdonát képező lakás berendezéseinek, szerelvényeinek állandó üzemképes állapotáról gondoskodni, melyek mások és/vagy a lakásszövetkezet tulajdonában lévő részeket is veszélyeztethetik;

c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett, neki felróható hibák megszüntetéséről gondoskodni.

A bérbeadó köteles gondoskodni továbbá arról is, hogy a bérbevevő (használó), a lakásba vagy a lakrészébe – a bérleti szerződésbe foglalt személyeken kívül – más személyt nem fogadhat be – kivéve azt a személyt, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhat.

A lakásbérlet megszűnése

A szerződés a következő esetekben szűnik meg:

a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik;

b) a lakás megsemmisül;

c) az arra jogosult bérlő felmond;

d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy;

e) a bérlőt Magyarország területéről kiutasították;

f)  a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti;

g) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik;

h)  a törvény erejénél fogva.

A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a bérleti szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg, melyről a bérbeadó köteles az Igazgatóságot haladéktalanul írásban tájékoztatni.

Ha a bérlő és/vagy a vele együttlakó (használó) személyek magatartása szolgál a bérleti szerződés lakásszövetkezeti kezdeményezésű felmondása alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt (használót) – a következményekre figyelmeztetéssel – a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani.

A felmondást, az annak alapjául szolgáló magatartás további folytatásától, vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül a bérbeadónak a bérbevevő (használó) számára írásban kell közölni és arról az Igazgatóságot másolatban tájékoztatni.

A felmondásról és a bérlő lakásból való végleges távozásáról a lakásszövetkezetet írásban haladéktalanul értesíteni kell. A felmondási idő egyebekben nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

A lakásbérbeadási gyakorlat folytatása

Azon lakástulajdonos, aki a lakásbérbeadást a bérbevevő (használó) szerződésének felmondását követően is tovább folytatja, köteles az ismételt bérbeadásról a lakásszövetkezetet – a jogszerű lakáshasználatról 8 napon belül – írásban tájékoztatni.

A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások

A bérbeadó vagy a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával a bérbevevő (használó) a kábeles televíziós műsorok és az internet szolgáltatás igénybevételére a lakásszövetkezet területén illetékes, engedélyes vállalkozással köthet szerződést – jelen esetben a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft-vel.

Egyedi vagy más parabola antennák, mikrohullámú vevőberendezések a lakóépület homlokzatára, tetőszerkezetére nem szerel(tet)hetők fel – kivételes esetekben a homlokzatból való kiemelkedés és túlnyúlás nélkül, külön engedély alapján a loggiák, vagy erkélyek belső falfelületen vagy a korláton elhelyezhetők.

Légkondicionáló berendezés a lakóépület homlokzatára kizárólag a lakásszövetkezet külön engedélye alapján, a kondenzvíz homlokzatra való kivezetése nélkül szerelhető fel.

Tarján IV. Lakásszövetkezet

Hozzászólások lezárva.