Az eb- és macskatartás szabályai

SZMSZ 48. sz. Melléklet

EB- ÉS MACSKATARTÁS SZABÁLYAI

A MÖSZ által összeállított eb- és macskatartás szabályai.

A MÖSZ az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentését figyelembe véve összeállította, és ezúton közzéteszi a helyi önkormányzatok részére az eb- és macskatartás szabályait.

1. § (1) Az állattartó az ebét nyilvántartásba vétel céljából köteles 3 hónapos kor betöltését követően 15 napon belül bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző, a bejelentést követően erről értesíti az állategészségügyi hatóságot.

(2) Az állattartó ugyancsak köteles bejelenteni, ha az eb elhullott, elveszett, tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy új tulajdonoshoz került.

2. § (1) Az állattartást korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek van hatásköre az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén. (245/1998 (XII. 31.) Korm. rendelet 7.§. (1) alapján)

(2) Az állattartásból eredő szomszédjogi viták esetén a jegyző a birtokháborítás Ptk. által rendezett szabályai szerint jár el.

(3) Tilos a többlakásos lakóház közös használatában álló helyiségben ebet tartani. Az eb által a közös használatú helyiségekben okozott szennyeződést az állattartó köteles eltakarítani.

3. § Tilos bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani. Bekerített ingatlanon, eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át, oda kinyúlni ne tudjon.

4. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni, hogy az eb közterületre felügyelet nélkül ne juthasson ki. Közterületen ebet csak pórázon szabad vezetni. Játszóterek területére ebet bevinni pórázon vezetve is tilos.

(2) Támadó, kiszámíthatatlan természetű ebeket közterületen szájkosárral kell ellátni. Az eb által okozott sérülésekért az állattartó tartozik felelősséggel.

(3) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze. Az eb által okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni.

(4) Ebet szabadon engedni csak erre a célra kijelölt helyen, a tulajdonos felügyelete mellett lehet. Támadó, kiszámíthatatlan természetű eb szájkosarát a kutyafuttató helyeken sem szabad eltávolítani.

(5) A kutyafuttatókat úgy kell kijelölni, hogy az minden érintett számára könnyen megközelíthető és biztonságos legyen.

5. § (1) Tilos ebet beengedni, bevinni és ott tartani:

a.) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére,

b.) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe,

c.) bölcsődébe, óvodába, iskolába,

d.) játszótérre, kivéve, ha az intézmény működtetője ehhez hozzájárul. (Pl. terápiás kutya, kutyabemutató, oktatási cél stb.) Vakvezető és más segítő kutya, korlátozás nélkül bevihető az a-d pontokban felsorolt intézményekbe.

(2) Élelmiszert szállító járművön ebet szállítani tilos.

(3) Közforgalmú közlekedési járművön, pórázon tartva és szájkosárral ellátva szabad ebet szállítani.

6. § (1) Az állattartó köteles ebét, az állatvédelmi, állat- és közegészségügyi, a szabálysértési, a veszélyes ebekre vonatkozó, továbbá a Ptk. szomszédjogra vonatkozó és az állattartó felelősségét  szabályozó jogszabályok keretei között  úgy tartani, hogy az a szomszédok nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.

(2) Támadó, kiszámíthatatlan természetű ebet kiszabadulását megakadályozó, mások testi épségét nem veszélyeztető módon kell tartani, és a telek, a ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni.

7. § (1) A gazdátlan kóbor ebet a gyepmester befogja és elszállítja a gyepmesteri telepre, ahol az állatot 14 napig őrzi.

(2) Az így befogott ebet az állattartó a fenti időponton belül, az oltási igazolás bemutatásával, a tartási költségek megtérítése mellett kiválthatja. A gyepmester köteles a chip, vagy tetoválási szám alapján megkísérelni az eb tulajdonosát megkeresni. A fajtatisztának tűnő,  tetoválási számmal vagy chippel ellátott eb esetén a gyepmester köteles bejelentést tenni a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületénél is.   A 14. napon túl ki nem váltott gazdátlan eb értékesíthető vagy elaltatható.

8. § (1) Ebtenyészetet a Ptk. tulajdonjogra vonatkozó szabályai szerint lehet létesíteni, azzal, hogy belterületen, ebtenyészet létesítéséhez a polgármester engedélyét kell kérni. Az engedélyező eljárás során a polgármester megkeresi a közegészségügyi, állategészségügyi hatóságot és kikéri a szakhatósági állásfoglalását, valamint az FCI által elismert ebtenyészet vonatkozásában a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete illetve szerződött partnerei indokolt véleményét, más közösséghez tartozás esetén annak az egyesületnek a véleményét, ahol a tenyésztő tag.  A tartható ebek számának meghatározásakor figyelembe kell venni az ingatlan területének nagyságát, az ebek tartására szolgáló ólak és a szomszédos ingatlanok határa közötti védőtávolságot.

(2) Az ebtenyésztést korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek van hatásköre az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén. (245/1998 (XII. 31.) Korm. rendelet 7. §. (1), 1998. évi XXVIII. tv. Az állatok védelméről és kíméletéről alapján)

9. § (2) A polgármester  – a közegészségügyi, állategészségügyi hatóság szakhatósági állásfoglalásának kikérése után – több macska  tartását engedélyezheti. A közegészségügyi és állategészségügyi szakhatóság kizárólag azt vizsgálhatja, hogy az állattartás a közegészségügyi és állategészségügyi szabályoknak megfelel-e.

(3) a macskatartást korlátozni, illetve megtiltani a jegyzőnek van hatásköre az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén. (245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. §. (1) alapján)

(4) Az állattartásból eredő szomszédjogi viták esetén a jegyző a birtokháborítás Ptk. által rendezett szabályai szerint jár el.

(5) Tilos a többlakásos lakóház közös használatban álló helyiségeiben macskát tartani. A macska által a közös használatú helyiségekben okozott szennyeződést a macska tulajdonosa, tartója köteles eltakarítani.

14.§ (2) kimondja, hogy a kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja. Amennyiben a négy feltétel nem áll fenn, eredményesen aligha léphetnek fel. Egyéb esetben, egy éven belüli szükségtelen mértékűnek vélt zavarás esetén a jegyzőhöz fordulhat a panaszos, azon túl a bírósághoz. A bírói gyakorlat szerint a birtokháborítás tényét állattartási ügyekben mindig a környezet jellegéhez képest kell vizsgálni. Nem panaszolhat birtoksérelmet, aki olyan környezetbe ment lakni, ahol az állattartás nem tilos. Az egyéni érzékenység érdektelen.

(6) Bekezdésében foglaltak alapján tartósan csoportosan tartott ebek esetén számukra egyedenként legalább 6 nm akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.

17. § (1) Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.

(2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen. 

(3) Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében – ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a szájkosár használatát nem írja elő – kizárólag az egyedjellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell. 

 

A rendelet megalkotása során a helyi adottságokon felül figyelembe kell venni:

– 7/1991. (II. 28.) AB határozat

– 57/1994. (XI. 14.) AB határozat

– 1997. évi állatvédelmi törvény

– 41/1997. (V. 28.) FM rendelet Állategészségügyi Szabályzat

– 1998. évi XXVIII. tv. Az állatok védelméről és kíméletéről

– 218/1999 (XII. 28.) kormányrendelet a szabálysértésekről 

– 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról

– 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről

– 23/2000. (VI. 28.) AB határozat

– 28/2004 (VII.07) AB határozat

– 147/2004 (X.1.) FVM rendelet a kedvtelésből tartott állatok szállításával kapcsolatos

– 2005. évi CLXXVI. törvény az állategészségügyről

– 79/2006. (XII. 20.) AB határozat

– 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről

– 2008. évi XCVI. törvény 5, 18, 20, 64. §

41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 

– a helyi önkormányzat rendeletben az ebtartás szabályaival összefüggésben megállapított önkormányzati hatósági hatáskör címzettje kizárólag a képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben annak bizottsága vagy a polgármester lehet. Ennek megfelelően önkormányzati rendelet nem telepíthet hatáskört a jegyzőre, ugyanakkor, ha törvény vagy törvény alapján kormányrendelet a jegyzőnek ad államigazgatási hatósági hatáskört állattartással kapcsolatos kérdésekben, a jegyző hatáskörét önkormányzati hatósági hatáskör címzettje nem vonhatja el.

Szeged, 2018. május 4.

IGAZGATÓSÁG

 

Tarján IV. Lakásszövetkezet

Hozzászólások lezárva.