Birtokbavétel – hátralékok nélkül

…előre felkészüljünk a birtokbalépéskor felmerülhető összes lehetséges problémákra…

A jogi szempontból sikeresen lebonyolított, ám annál több hercehurcával járó lakásvásárlást követően a lakás „elfoglalása”, vagyis az úgynevezett birtokbavétel első pillantásra nem csupán a legkellemesebb, de egyidejűleg a legegyszerűbb vállalkozásnak tűnhet.

Sikerességének feltétele azonban, hogy előre felkészüljünk a birtokbalépéskor felmerülhető összes lehetséges problémákra, és megtegyük a szükséges megelőző intézkedéseket.

A lakáskulcsok átvételével feladataink tehát még korántsem értek véget, a legfontosabb jogszabályi kötelezettségekkel nem árt ilyenkor is tisztában lenni. A birtokbalépés a lakás hatalombavételét, elfoglalását, kulcsainak átvételét jelenti, amelyhez az a fontos joghatás fűződik, hogy ettől az időponttól kezdődően leszünk kötelesek viselni az ingatlan terheit (például a közüzemi díjakat) és élvezhetjük egyidejűleg annak valamennyi hasznát is.

A birtokbaadás-birtokbavétel napjáról az eladóval szabadon állapodhatunk meg, rendszerint az adásvételi szerződés keretében. Ezt az időpontot célszerű a teljes vételár megfizetéséhez kötni és egyidejűleg átadás-átvételi jegyzőkönyvet készíteni, amelyben rögzíthetjük a közüzemi mérőórák állását és bármely egyéb, fontosnak tartott tényt. A közüzemi fogyasztásmérők saját nevünkre történő átírása során ezek a jegyzõkönyvek szolgálhatnak bizonyítékul arra, hogy ténylegesen milyen mérőóra-állásoktól kezdődően vagyunk mi kötelesek helytállni az egyes közműszolgáltatók felé. Az átírást egyes szolgáltatók esetében a régi és az új tulajdonosnak közösen kell intéznie.

Az egyre emelkedő közüzemi díjak (víz-, csatorna, szemétszállítási díj), valamint a társasházi közös költségek miatt – a kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében – nélkülözhetetlen, hogy megfelelő módon előre tisztázzuk a volt tulajdonos által esetlegesen felhalmozott tartozások tényét és azok összegét. Ennek legegyszerűbb módja, hogy legkésőbb a birtokbalépésünkkel egyidejűleg az eladótól kérjünk úgynevezett nullás igazolásokat arról, hogy az egyes közművek felé nincs tartozása. Társasház/lakásszövetkezet esetében hasonló eljárást igényel a közös költség fizetésében fennálló tartozás vizsgálata is, amelyről a társasházi és a lakásszövetkezeti törvény külön is rendelkezik. Eszerint a közös képviselő valamely társasházi lakás eladása esetén – a tulajdonos kérésére – köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közösköltség-tartozásról. Ha ilyen tartozás áll fent, a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni. Itt kell ugyanakkor megjegyezni, hogy ha az eladó az adásvételi szerződés megkötése során az ingatlan per-, teher- és igénymentességéről szavatossági nyilatkozatot tett, úgy ez a közösköltség-tartozás alól történő mentesség szavatolására is kiterjed, még akkor is, ha a szerződés megkötése során a tartozás fennállásának kérdésében nem kérte a közös képviselő nyilatkozatának megadását.

Társasházaknál/lakásszövetkezetnél maradva: érdemes említést tenni a társasházi törvénynek arról a rendelkezéséről is, amely szerint, ha azt a társasház szervezeti-működési szabályzata míg a lakásszövetkezetnél az alapszabály előírja, úgy a tulajdonjogunk bejegyzését követően az arra nyitva álló határidőn belül kötelesek vagyunk bejelenteni a közös képviselőnek a tulajdonosváltozást. Ezzel egyidejűleg kell a közös képviselőnek bejelentenünk lakcímünket, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatainkat, valamint ha a közüzemi szolgáltatások és a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatás díja a lakásban lakó személyek száma szerint oszlik meg, vagy az a bérlőt terheli, úgy a lakásunkban lakó személyek számát, illetve a bérlőnk személyes adatait.

A közös képviselő a fenti adatokról nyilvántartást vezet és a nyilvántartásba vett adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatója, valamint a bíróság részére adhat tájékoztatást. Ha a közös költség tartozását, illetőleg a közüzemi szolgáltatásra, a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatásra fennálló díjtartozást kiegyenlítettük, a közös képviselő a részére bejelentett és a tartozással összefüggõ adatot haladéktalanul köteles törölni.

Nem árt végezetül megemlíteni, hogy bár új lakásunk birtokbavétele során a díjhátralékok tisztázása igényli a legnagyobb körültekintést, a hasonló jellegű kellemetlenségek elkerülése érdekében érdemes az eladótól igazolást beszerezni arról is, hogy a lakóingatlanunkból már kijelentkezett, és egyben szavatolja, hogy a lakásban más sem maradt bejelentkezve, a lakás gazdasági társaságnak nem székhelye, vagy telephelye. Természetesen, amennyiben új lakásunk egyben az új lakóhelyünk is lesz ezt, mint lakcímváltozást mi is kötelesek vagyunk bejelenteni az illetékes okmányirodában.

Forrás: http://lakaskultura.hu

Tarján IV. Lakásszövetkezet

Hozzászólások lezárva.