Közös használatra szolgáló helyiségek használata

Közös használatra szolgáló helyiségek használatának szabályzata

A Tarján IV. Lakás- és Garázsfenntartó Szövetkezet Igazgatósága a lakóépületekben található közös használatú, átmeneti tárolás céljára szolgáló helyiségek használatának szabályait az alábbiak szerint állapítja meg.

I.

A szövetkezet tagjai és a nem tag tulajdonosai jogosultak, míg a bérlők, bérlőtársak, viszontbérlők és más lakáshasználók nem jogosultak a közös használatú, átmeneti, valamint más tárolási célokat szolgáló helyiségek (lomkamra, motor-, kerékpár-, babakocsi tároló, szárító, stb.) építéskori rendeltetésének megfelelő használatára.

Kivételt képeznek – a kerékpár tároló kapacitását meghaladó igények esetében – a jogosultság alól azok a kerékpár tulajdonosok

  • akiknek saját tulajdonú gépjármű tárolójuk van (kivéve, ha mozgáskorlátozottak),
  • vagy a velük közös háztartásban élőknek van saját tulajdonú gépjármű tárolójuk;
  • akik a lakásszövetkezettől gépkocsi tárolót bérelnek,
  • akiket a lakásszövetkezet Igazgatósága kizárt tagok sorából, a kizárást követő 3 évig;
  • akiknek fenntartási előirányzat (közös költség) tartozása, vagy gépjármű tároló bérleti díj tartozása meghaladja a kéthavi összeget.

Épületenként/lépcsőházanként egy-egy közös használatra szolgáló tároló helyiséget kell biztosítani, melynek használatára – a Házirend betartása mellett – bármelyik tag vagy nem tag lakástulajdonos jogosult. Kivételt képeznek azon épületek/lépcsőházak, ahol a lakástulajdonosok már korábban lemondtak a közös használatra szolgáló helyiségek használati jogáról, és azokat szolgáltatáshoz (vállalkozási céllal) vagy tagi kizárólagos használatra, bérletbe adás útján hasznosítják vagy hasznosítani kívánják.

2/3-os épületi/lépcsőházi lakástulajdonosi hozzájárulás mellett, a helyben rendelkezésre álló tároló helyiséget egy, vagy közösen több tag, vagy nem tag lakástulajdonos – bérleti szerződéskötést követően – kizárólagosan is használhatja. Kizárólagos használatnak minősül egyebekben, ha a helyiséget három tulajdonostársnál kevesebb használja.

A bérleti szerződést az ingatlankezelővel (műszaki vezető) kell megkötni. A bérleti szerződés szövegét mindenkor az Igazgatóság hagyja jóvá és a szövetkezet elnöke írja alá.

II.

Annak érdekében, hogy a közös használatú helyiségről történő döntés közelebb kerüljön a tagsághoz, az Igazgatóság felhatalmazza a küldötteket, hogy saját hatáskörükben állapítsák meg – az SZMSZ keretei között a tagság véleményének figyelembe vételével – a használati jogosultsághoz jutás módját és mikéntjét.

A közös használatú helyiség használatára jogosultak nevét, az általuk használt közös használatú helyiség azonosítóját (számát), a használt terület méretét a küldöttek írásban közlik a szövetkezet ingatlankezelőjével (műszaki vezető). A közös használatú helyiségre kizárólagos igényt benyújtó jogosult(ak)at, a bérleti szerződés megkötése érdekében az ingatlankezelőhöz irányítják.

Az ingatlankezelő, a megkötött és a szövetkezet elnöke által aláírt bérleti/többlet használati szerződésekről tájékoztatja a gazdasági vezetőt/ügyintézőt.

A közös használatú helyiség rendeltetésszerű használatára és/vagy a többlet használatra vonatkozó tag vagy nem tag tulajdonosi igényeket, írásban kell a küldött(ek) számára benyújtani, aki/k az alant meghatározott szempontok alapján dönt/enek:

  • a kérelmező mennyi ideje lakik az adott lépcsőházban,
  • végez-e a szövetkezet/épület/lépcsőház részére társadalmi munkát (tisztséget visel, előkertet tart karban, stb.),
  • illetve milyen régen jelezte vagy adta le az igényét.

Amennyiben a közös használatra szolgáló helyiségek mértéktartó, arányos elosztású használatában egy-egy lakóépület/lépcsőház tag és nem tag lakástulajdonosaival a küldött nem tud megállapodni, úgy az arányosság elvét be nem tartó használatot többlet használatnak minősíti, és írásban előterjesztve – pontos név, lakcím, többlet használat mértéke – javasolja az ingatlankezelőnek a többlethasználati díj előírását, a többlethasználat ellenértékeként.

A többlethasználati (bérleti)díj megegyezik a küldöttgyűlés által mindenkor megállapított tagi kizárólagos használati díjjal, amelyet bérleti szerződés alapján kell a lakóépület javára előírni.

Amennyiben a többlethasználó/k a többlethasználatra, vagy a kizárólagosan használók, a kizárólagos használatra nem kívánnak (bérleti)szerződést kötni, úgy kötelesek a helyiséget, illetve a többlethasználat mértékének megfelelő területet 30 napon belül, az arra megjelölt időpontra kiüríteni és tisztán, rendelkezésre alkalmas állapotban a lakásszövetkezet képviselőjének átadni.

III.

A kizárólagosan, vagy a közösen használt, egyebekben közös rendeltetésszerű használatra szolgáló helyiséget vállalkozási célra tovább felhasználni nem szabad, azt csak és kizárólag a háztartáshoz kapcsolódó átmeneti tárolás céljaira – pl: bútortárolás max. 6 hónap – szabad használni. Lomtalanításkor mindenki köteles a használhatatlan tárgyait kirakni, míg a tovább tároltakat nevesítetten megjelölni. Tűz- és robbanásveszélyes anyagot, élelmiszert tárolni tilos!

A lakóingatlan értékesítésekor, a korábbi használati jogra vonatkozó rendelkezés érvénytelenné válik, hatályát veszti. A közös használatú helyiség használatának joga át nem ruházható, a további használatról a küldött dönt, egyidejűleg tájékoztatva az ingatlankezelőt.

Jelen szabályzat hatálybalépését követően, az ingatlanát a közös használatú helyiség használati jogával értékesítő tulajdonos rosszhiszeműnek minősül, csak úgy, mint az ilyen jogon tovább használó új tulajdonos.

IV.

A bérleti díj mértékét évente a Küldöttgyűlés felülvizsgálja, és amennyiben az általa megállapított módosított bérleti díjat, a kizárólagos használatra jogosult, a számára írásban közöltek alapján és kifüggeszteni szerint nem fogadja el, úgy a szövetkezet jogosult a bérleti szerződés felmondására. A bérlő viszont bérletet nem létesíthet.

V.

A küldött(ek) tájékoztatás és nyilvántartásba vétel céljából feljegyzés formájában megküldik az ingatlankezelőnek, a közös használatra szolgáló helyiség használatát gyakorlók megnevezését (név, épület, lépcsőház, ajtószám), illetve azok változása esetén a módosításokat. A használók kötelesek nevüket és címüket az általuk használt helyiség(ek) ajtajára kifüggeszteni, továbbá tájékoztatni a küldöttet a használók személyében történt változásról.

Az „A közös használatra szolgáló helyiségek használatának szabályai”-t az Igazgatóság a 49/2015. (04.20.) sz. határozatával hatályba helyezte, utoljára 2018.12.20. napján módosította.

letöltés

Gallai F.

Hozzászólások lezárva.