Közös használatra szolgáló helyiségek használata

SZMSZ 16. sz. Melléklet

Közös használatra szolgáló helyiségek használatának szabályzata

A Tarján IV. Lakás- és Garázsfenntartó Szövetkezet Igazgatósága a lakóépületekben található közös használatú, átmeneti tárolás céljára szolgáló helyiségek használatának szabályait az alábbiak szerint állapítja meg.

I.

A szövetkezet tagjai és a nem tag tulajdonosai, valamint a lakástulajdonossal egy háztartásban élő egyenesági hozzátartozók jogosultak, míg a bérlők, bérlőtársak, viszontbérlők és más szívességi lakáshasználók nem jogosultak a közös használatú, átmeneti, valamint más tárolási célokat szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatára (Házirend 3.1.3.). Kivételt képez ez alól, a lakásszövetkezet Igazgatóságához, illetve képviselőjéhez (háztömbfelügyelő) eljuttatott tulajdonosi nyilatkozat (SZMSZ 57. sz. Melléklet), melynek alapján a bérlők, bérlőtársak, viszontbérlők és más szívességi lakáshasználók jogosulttá válnak a közös használatra szolgáló segéd-, motor- és kerékpár tárolási célt ellátó helyiség(ek) rendeltetésszerű használatára.

A jogosult használat során kötelesek a Házirendnek és az OTSZ Tűzvédelmi Műszaki Irányelvei hatályos előírásainak betartására azzal, hogy az érintett tag és nem tag tulajdonosok a vonatkozó küldöttgyűlési határozatnak megfelelően tartoznak

  • a használók nevének a helyiségek ajtajára való kiírására;

  • a helyiségben tároltak tulajdoni nevesítésére,

  • illetve a szükségtelenül tárolt éghető holmik, valamint a tűz- és robbanásveszélyes anyagok haladéktalan elszállítására,

  • továbbá a kerékpárok tárolásánál – figyelemmel a napi használatban levőkre – a meglévő fali akasztók használata melletti sérülésmentes elhelyezésre.

Kivételt képeznek a jogosultság alól – a kerékpár tároló kapacitását meghaladó igények esetében – azok a kerékpár tulajdonosok

  • akiknek saját tulajdonú gépjármű tárolójuk van (kivéve, ha mozgáskorlátozottak),
  • vagy a velük közös háztartásban élőknek van saját tulajdonú gépjármű tárolójuk;
  • akik a lakásszövetkezettől gépkocsi tárolót bérelnek,
  • akiket a lakásszövetkezet Igazgatósága kizárt a tagok sorából, a kizárást követő 3 évig;
  • akiknek fenntartási előirányzat (közös költség) tartozása van.

Épületenként/lépcsőházanként min. egy-egy közös használatra szolgáló tároló helyiséget kell biztosítani, melynek használatára – a Házirend betartása mellett – bármelyik tag vagy nem tag lakástulajdonos jogosult. Kivételt képeznek azon épületek/lépcsőházak, ahol a lakástulajdonosok már korábban lemondtak a közös használatra szolgáló helyiség(ek) használati jogáról, és azokat szolgáltatáshoz (vállalkozási céllal) vagy tagi kizárólagos használatra, bérletbe adás útján hasznosítják vagy hasznosítani kívánják.

2/3-os épületi/lépcsőházi lakástulajdonosi hozzájárulás mellett, a helyben rendelkezésre álló tároló helyiséget egy, vagy közösen több más tag, vagy nem tag albetét lakástulajdonos – bérleti szerződéskötést követően – kizárólagosan is használhatja.

Kizárólagos használatnak minősül egyebekben az, az eset is, ha a helyiséget három, különböző lakás albetét lakástulajdonos társnál kevesebb használja.

A lakás előterének kizárólagos használatára bérleti szerződést kell kötni a lakásszövetkezettel – új kiépítésre nincs lehetőség. A bérleti szerződést a lakásszövetkezet ügyfélszolgálaton kell megkötni a tagbelépéskor. A bérleti szerződés szövegét mindenkor az Igazgatóság hagyja jóvá és a szövetkezet elnöke írja alá.

II.

Annak érdekében, hogy a közös használatú helyiségről történő döntés közelebb kerüljön a tagsághoz, az Igazgatóság felhatalmazza a küldötteket, hogy saját hatáskörükben állapítsák meg – az SZMSZ keretei között a tagság véleményének figyelembe vételével – a használati jogosultsághoz jutás módját és mikéntjét.

A közös használatra szolgáló helyiséget használó jogosultak nevét, az általuk használt helyiség azonosítóját (számát), a használt terület méretét a küldöttek írásban közlik a szövetkezet ingatlankezelőjével (műszaki vezető). A közös használatú helyiségre kizárólagos igényt benyújtó jogosult(ak)at, a bérleti szerződés megkötése érdekében az ingatlankezelőhöz irányítják.*

Az ingatlankezelő, a megkötött és a szövetkezet elnöke által aláírt bérleti/többlet használati szerződésekről tájékoztatja a gazdasági vezetőt/ügyintézőt.

A közös használatú helyiség rendeltetésszerű használatára vonatkozó tag vagy nem tag tulajdonosi igényeket, írásban kell a küldött(ek) számára benyújtani, aki/k dönt/enek az alant meghatározott szempontok alapján az igények teljesítéséről, vagy elutasításáról:

  • a kérelmező mennyi ideje lakik az adott lépcsőházban,
  • végez-e a szövetkezet/épület/lépcsőház részére társadalmi munkát (tisztséget visel, előkertet tart karban, stb.),
  • illetve milyen régen jelezte vagy adta le az igényét.

Amennyiben a közös használatra szolgáló helyiségek mértéktartó, arányos elosztású használatában egy-egy lakóépület/lépcsőház tag és nem tag lakástulajdonosaival a küldött nem tud megállapodni, úgy az arányosság elvét be nem tartó használatot többlet használatnak minősíti, és írásban előterjesztve – pontos név, lakcím, többlet használat mértéke – javasolja az ingatlankezelőnek a többlethasználati díj előírását, a többlethasználat ellenértékeként.

A többlethasználati (bérleti)díj megegyezik a küldöttgyűlés által mindenkor megállapított tagi kizárólagos használati díjjal, amelyet bérleti szerződés alapján kell a lakóépület javára előírni.

*A szabálytalankodó lakástulajdonosokat, akik ellen írásos panaszbejelentés érkezik, vagy akikkel szemben az Igazgatóság megállapítást tesz, a kizárólagos használatra szolgáló helyiség iránt benyújtott kérelme tekintetében mind addig el kell utasítani, amíg az igénylőnek fenn áll más lakásszövetkezeti szabályzatsértése (Pl: Házirend sértése, fizetési kötelezettség nem teljesítés, valamint a SZMSZ 29, 37. sz. Mellékletébe foglaltak fennállása).

Amennyiben a többlethasználó/k a többlethasználatra, vagy a kizárólagosan használók, a kizárólagos használatra nem kívánnak (bérleti)szerződést kötni, úgy kötelesek a helyiséget, illetve a többlethasználat mértékének megfelelő területet 30 napon belül, az arra megjelölt időpontra kiüríteni és tisztán, rendelkezésre alkalmas állapotban a lakásszövetkezet képviselőjének átadni.

III.

Ezen helyiségek tisztántartásáról az azt használók kötelesek gondoskodni. Közös használatú helyiséget engedély nélkül vállalkozási tevékenységhez továbbhasználni tilos. A lomkamrákat csak és kizárólag a háztartáshoz kapcsolódó átmeneti tárolás céljaira, max. 6 hónapig lehet használni. Az éves lomtalanításkor mindenki köteles, a nem veszélyes hulladéknak minősülő tárgyait a hirdetményben megjelölt helyre kirakni. Tűz- és robbanásveszélyes anyagot, élelmiszert tárolni tilos!

A lakóingatlan értékesítésekor, a korábbi használati jogra vonatkozó rendelkezés érvénytelenné válik, hatályát veszti. A közös használatú helyiség használatának joga át nem ruházható, a további használatról/hasznosításáról a küldött dönt, egyidejűleg tájékoztatva az ingatlankezelőt.

Jelen szabályzat hatálybalépését követően, az ingatlanát a közös használatú helyiség használati jogával értékesítő tulajdonos rosszhiszeműnek minősül, csak úgy, mint az ilyen jogon tovább használó új tulajdonos.

IV.

A bérleti díj mértékét évente a Küldöttgyűlés felülvizsgálja, és amennyiben az általa megállapított módosított bérleti díjat, a kizárólagos használatra jogosult, a kifüggesztés és a számára írásban közöltek alapján és szerint nem fogadja el, úgy a szövetkezet jogosult a bérleti szerződés azonnali hatályú felmondására. A bérlő egyebekben viszont bérletet nem létesíthet.

V.

A használók a Küldöttgyűlés 7/2016. (03.31.) sz. Határozatába foglalt rendelkezések szerint, kötelesek nevüket és címüket az általuk használt helyiség(ek) ajtajára kifüggeszteni, a helyiségben tároltakat nevesíteni, továbbá tájékoztatni a küldöttet a használók személyében történt változásról. A küldött(ek) tájékoztatás és nyilvántartásba vétel céljából feljegyzés formájában megküldik az ingatlankezelőnek, a közös használatra szolgáló helyiség használatát gyakorlók megnevezését (név, épület, lépcsőház, ajtószám), illetve azok változása esetén a módosításokat.

Abban a nem várt esetben, amennyiben a használók neve teljeskörűen nincs kiírva, és e mellett a tároltak sincsenek nevesítve, úgy a lakóépület lomtalanításakor ezek a lomok a hulladékudvarokba kerülnek elszállításra.

Szeged, 2021. október 4.

„A közös használatra szolgáló helyiségek használatának szabályai”-t az Igazgatóság módosítva és egységes szerkezetbe foglalva, a 33/2021. (10.04.) sz. határozatával elfogadta és hatályba helyezte.