A 10 legrosszabb lakásvásárlási döntés

Időnként többet gondolkodnak az emberek egy néhány napos nyaraláson, mint a több tízmillió forintba kerülő otthonuk kiválasztásán – pedig a nem kellően előkészített döntés hosszú távon pénzügyi veszteséget jelenthet. Az is könnyen előfordulhat, hogy egyáltalán nem fogja jól érezni magát otthonában, vagy befektetése haszon nélkül zárul. Melyek a leggyakoribb döntési hibák ingatlanvásárláskor?

Bár egybehangzó piaci vélemények szerint a 2008 ősze óta tartó pénzügyi bizonytalanság fennállása óta jelentősen megfontoltabb lett az ingatlanvásárlók jó része, ám a “terepen” továbbra is nem egyszer lehet olyan esetekkel találkozni, amikor a vásárló vagy a befektető – a fennálló, ismert körülmények ellenére is – rosszul dönt. Az sem ritka, hogy mindez annak ellenére történik, hogy a rossz döntés veszélyeire egy külső személy (ingatlanközvetítő, befektetési tanácsadó, esetleg személyes ismerősök) is figyelmeztet.

1. Időhiány

Az egyik leggyakoribb hiba, melyre az élet sok más területén is akad példa, ám ingatlanvásárlás esetén túl sokba kerülhet. Sok ingatlanvásárlónál létezik egy bizonyos “telítődési pont” – amikor már nem hajlandó újabb és újabb lakásokat megtekinteni, hanem a korábban látottak közül választja ki a legoptimálisabbnak tűnőt – azonban ettől még könnyen csinálhat rossz üzletet. Ez a telítődési pont egyeseknél már 5-8 lakás megnézése után bekövetkezik, mások több tucatig bírják. Gyakorló ingatlanosok szerint a szakma egyik kedvence az ilyen típusú vásárló, akin ráadásul nagyon sokszor látszik, hogy otthon eldöntötték: most aztán, ha törik, ha szakad, lakást vesznek.

2. Az alacsony ár misztifikálása

Sok vevő – érthető okok miatt – inkább az olcsóbb lakásokat keresi, és még akkor is könnyen elcsábul egy kevesebbe kerülő ingatlan irányába, ha egyébként a végleges döntés már szinte megszületett. Azonban az ingatlanpiacon az “olcsó húsnak híg a leve” mondás hatványozottan igaz – a kiemelkedően alacsony áron kínált ingatlanok általában nem véletlenül kerülnek annyiba, amennyibe. Kivételek talán a bedőlt hitel miatt nagyon sürgősen értékesítendő lakások, de ha erről nincs szó, érdemes nagyon alaposan utánajárni a kérdésnek, nehogy esetleg kiderüljön, hogy a hangulatos, nevetségesen olcsón kínált családi háztól 200 méterre mondjuk autópályát építenek fél év múlva, vagy esetleg felette szállnak le a repülők.

3. Beleszeretős lakásvásárlás

Jobb esetben a vevőt az ingatlan megtekintése után eltölti egy “ez az, ezt kerestem” érzés – ilyenkor érdemes megkötni az üzletet. Kevésbé jó esetben – és sajnos ez a gyakoribb – azonban csak a lakás egy, általában kevésbé lényeges tulajdonsága nyűgözi le a vásárlót, ami viszont annyira erős hatással van rá, hogy felülírja az összes többi szempontot. Sokfajta példát fel tudnak sorolni a gyakorló ingatlanközvetítők a toronyszobától kezdve a panorámán át a borospincéig – jellemző példa volt azonban a 2000-es évek közepén a közös medencével és fitness teremmel rendelkező társasház, melynek az új lakók egészen addig örültek, míg ki nem derült, hogy az exkluzív szolgáltatásnak köszönhetően az 50.000 forintot is átlépi a lakás havi közös költsége.

4. A “lemaradok róla” érzés

Régi eladási trükk, melyet a dörzsöltebb eladók előszeretettel alkalmaznak az ingatlanpiacon. A mostanában ritkábban szóba kerülő új építésű lakásoknál klasszikus megjelenési formája a “már csak néhány darab lakás” jellegű megjegyzés a hirdetésen – kicsit továbbgondolva azonban a megfontoltabb vásárló rájöhet, hogy a mostani gazdasági helyzetben aligha kell sorban állni egy-egy ingatlan megvásárlásakor. Használt lakások esetén pedig néhány eladó 1-2 nap után jelzi az ott járt potenciális vevőnek: néhány órát tudja még tartani a lakást, mert egy komoly vevővel tárgyal. Bár ez 90%-ban blöff, előfordult már, hogy bejött – ráadásul az egész mindössze egy pár perces telefonhívás árába kerül.

5. Ismeretlen környéken vásárolni

Standard esete a “Pár percre a Belvárostól, közel az egyetemekhez, jó közlekedéssel közel a 4-6-os villamosokhoz” – típusú hirdetés olcsó árral párosítva, ami sokszor a VIII. kerület legrosszabb utcáit jelenti. Ezt a fajta rossz döntést általában a főváros adottságait kevésbé ismerő, vidéki vásárlók hozták meg az utóbbi években, de volt olyan külföldi befektető is, aki kvázi az internetről vásárolt, majd később csodálkozott, miért nem tudja kiadni az ingatlant. Ismeretlen terület esetén a vásárlási döntés előtt feltétlenül a szokásosnál több információt kell gyűjteni, különben előfordulhat, hogy egy gyakorlatilag a későbbiekben eladhatatlan lakás tulajdonosává válik a boldog vevő.

6. Drágább lakást venni, mint amennyit a kassza megenged

A lakossági hitelezés jelentős mértékű korlátozása óta kevésbé lehetséges az anyagi lehetőségeket messze meghaladó árú ingatlant megvásárolni, ám még így is sokszor előfordul, hogy a vásárlási tervek és a valóság szöges ellentétben áll egymással. A jó cím, a tágas nappali, az exkluzív kilátás, a dupla garázs valóban jó befektetésnek tűnik, ám érdemes gondolni arra is, hogy egy hirtelen pénzügyi probléma esetén mennyi idő alatt lehet túladni az ingatlanon – a mostani adatok szerint egy “prémium” lakás akár egy évig, vagy még tovább is várhat vevőre.

7. A későbbi eladhatóság figyelmen kívül hagyása

Előfordul az a típusú vásárlási hiba is, amikor a vevő nem gondol a későbbi esetleges eladhatóságra, illetve az ingatlan forgalomképességére. Jellemző eset például a “kertkapcsolatos” lakás – melyek sokszor tényleg hangulatosak, viszont nem árt tudni, hogy a vásárlók jó része “földszint kizárva” felkiáltással kezdi az ingatlankeresést. Hasonló csapda a túlságosan nagy alapterület (senki nem akar nagy fenntartási költségű lakást vásárolni), az elégtelen közlekedési lehetőségek (külvárosi kerületek félreesőbb utcái), vagy éppen ellenkezőleg, a forgalmas főútvonalra néző, borzasztóan zajos, éppen ezért alig eladható – bár kétségkívül központ elhelyezkedésű ingatlan.

8. A bátortalan vevő

Nehezen hihető, de igaz – még mindig vannak olyan vásárlók, akik nem mernek, nem tudnak alkudni, vagy éppen tárgyalni. Ők azok, akik adott esetben 10%-kal drágábban vásárolnak ingatlant még a válság kellős közepén is, vagy éppen rossz tárgyalási technikájuknak köszönhetően “jó áron” megvásárolják azokat a meglévő berendezési tárgyakat (konyhabútor, beépített bútorok, komplett ülőgarnitúra) mely az eladónak csak elszállítási költséget okozott volna – így viszont még pénzt is kapott. Fontos tudni: a mostani piaci helyzetben a vevő van előnyben, ha egy vásárló egyáltalán nem tud, vagy mer alkudozni, érdemes szakértő segítségét kérni.

9. Nem figyelni a későbbi költségekre

Tipikus vásárlási hiba az, amikor az “igazi” lakás megtalálásának örömében a vásárló nem figyel oda, mennyibe fog majd kerülni az ingatlan fenntartása. Ennek egyik esete lehet a fentebb már említett magas havi közös költség, de a nagy alapterületű lakások esetén (különösen igaz ez a távhővel ellátott lakásokban) a fűtésszámla akár még a havi törlesztő részletet is elérheti. Szintén hiba, amikor használt lakás estén a vételárhoz nem számolja hozzá a leendő tulajdonos a felújítás költségeit – megeshet ugyanis, hogy a két számot összeadva már nem is feltétlenül olyan jó az egyébként csábító kínálati ár.

10. Amikor nem a vevő dönt…

Az ingatlanvásárlásnak is megvan a maga pszichológiája – nem mindig az dönt, akinél a pénz van. Tipikus esete ennek a feleség-gyerekek kategória: de családon belül még talán elfogadható az ilyenfajta felelősség-megosztás. Nagyobb baj az, amikor valaki nem veszi észre, hogy egy számára alkalmatlan lakásra próbálják rábeszélni. Ha ezt ingatlanos teszi, az még a könnyebben kezelhető eset, hiszen lehet nemet mondani, nagyobb probléma azonban, amikor valamelyik kedves rokon, vagy ismerős ajánlgatja már szinte erőszakosan eladó lakását – hiszen ilyenkor gyakran sértődés származhat egy erősebb elutasításból. A témát ismerő ingatlanos szakértő szerint ebben az esetben a legjobb megoldás az adott ingatlan megdicsérése, hozzátéve egy olyan kifogást, ami a lakás szempontjából nem változtatható: túlzottan kicsi, pénzügyileg nem engedhető meg, túl messze van valamitől. A lényeg: semmiképpen sem szabad olyan lakás vételébe belemenni, ami már elsőre sem tűnik alkalmasnak.

Tarján IV. Lakszöv

Hozzászólások lezárva.