Fűtéssel kapcsolatos tudnivalók

Hőmérsékletszabályozás, termosztatikus szelep használata a lakásban

  • Alapszabály, hogy minél alacsonyabb a szoba levegőjének a hőmérséklete, annál gyakrabban kell szellőztetni, ilyenkor a radiátor szelepeket el kell zárni. A téli időszakon kívül is a lakóhelyiségek hőmérsékletének megközelítően állandónak kell lennie, a javasolt: a nappaliban, a gyerek-szobában és a konyhában 20-22°C, a fürdő-szobában 21°C és a hálószobában éjszakán-ként 19-20°C az ideális hőmérséklet. Persze ez egyénileg változó!
  • Napközben távollétünk alatt a fűtést kapcsoljuk ki teljesen, vagy a minimumra mindenképpen vegyük vissza.
  • A lakások kihűlését kerüljük el, hiszen a lehűlés és felmelegítés igen gazdaságtalan, könnyebb és gazdaságosabb egy alap hőmérséklet tartása és arról való kisebb ráfűtés.
  • Célszerű azoknak a beltéri ajtóknak nappal és éjjel történő csukva tartása, melyek különböző hőmérsékletű helyiségeket választanak el, megakadályozva ezzel a szükségtelen hőcserét.
  • A gáztűzhellyel való plusz fűtés a lakásban lakók életének közvetlen veszélyeztetését eredményezi. Mivel a gáztűzhely működése közben a lakásban lévő oxigént felhasználja és az égéstermékek szellőzetés nélkül a zárt térben tartása és a rés szellőzők lezárása fokozottan életveszélyes!

Gazdaságos szellőztetés

  • Helyesen akkor szellőztetünk, ha az ablakot rövid időre, de sarkig kitárjuk, kereszthuzat hatást előidézve. Az ilyen gyors átszellőztetés időtartalma kb. 4-5 perc, ennyi elegendő a légcseréhez.
  • Reggelenként célszerű a lakás teljes átszellőztetése. Ha a huzathatás nem lehetséges, akkor minden szoba ablakát sarkig ki kell tárni.
  • Napi egyszeri szellőztetés nem elegendő. Lehetőség szerint esténként még egy teljes átszellőztetés szükséges – beleértve a hálószobát is. Ha napközben is otthon tartózkodunk, akkor délelőtt és délután is egyszer-egyszer szellőztessük ki a szobákat.
  • Ha egész nap házon kívül vagyunk, természetesen nem tudunk szellőztetni, bár ez a távollét miatt nem is szükséges, mégis célszerű legalább résszellőzésre állítani a nyílászárókat.
  • A szellőztetés mindig a külső tér felé történjen, ne szellőztessünk az egyes szobák között.
  • A szellőztetés minimum ideje függ a szoba és a külső hőmérséklet különbségétől és a szél erősségétől, páratartalomtól.
  • Szélcsend és csekély hőmérséklet különbség esetén is elegendő 15 perc körüli átszellőztetés.
  • Minél hidegebb van odakinn, annál rövidebb ideig szellőztessünk.
  • Az ablakok bukó állásában való szellőztetés a téli időszakban nem elegendő, ez a mód későbbi a lakás állagromláshoz is vezethet. Bukó állapotban ugyanis a légcsere, csak a nyílászáró és az előtte elhelyezett függöny közt valósul meg intenzíven, bár a hideg beáramlását érezzük a lakásban, viszont e keskeny sávban a páratartalom olyan koncentráltan megnő, valamint a homlokzati fal belső fele az ablakok felett kihűl, hogy mikor a radiátort a szellőztetés befejeztével bekapcsoljuk, a felületen a pára kicsapódik, folyik falon, üvegen, majd megjelenik a penész!

Nyirkosság elkerülése

  • A lakás fürdőszobájának nincs ablaka, a legrövidebb úton szellőztessünk egy másik helyiségen keresztül. Ilyenkor a többi ajtót tartsuk csukva. Fürdés vagy tussolás után ügyelni kell arra, hogy a vízgőz ne oszoljon szét az egész lakásban. A fürdő aktív szellőztetése érdekében szellőző nyílás karbantartása, tisztítása szükséges!
  • Előfordul, hogy a hálószobát a nappaliból melegítjük fel. Ilyenkor azonban az átáramlott meleg levegő páratartalma a hideg szobába érve lecsapódik, nyirkosságot okoz. A hálószoba rövid idejű szellőztetésével azonos hőmérsékleti hatás érhető el a kellemetlen nyirkosság elkerülésével egyidejűleg.
  • Jelentős mennyiségű pára keletkezik főzés közben a konyhában is. Ezt lehetőség szerint mielőbb kifelé kell szellőztetni.
  • Vasalás után is rövid ideig szellőztessünk.
  • Esős időben is kell szellőztetni, hacsak az eső nem esik be az ablakon. A kinti hűvös levegő az eső ellenére is szárazabb, mint a szoba meleg levegője.
  • Nagyméretű szekrényeket ne toljunk neki a külső határoló falaknak, 4 cm távolság a faltól már elegendő.
  • Az új, jó szigetelő nyílászárók esetén gyakrabban kell szellőztetni (régi ablakoknál figyelembe lehetett venni azok tömítetlen állapotából adódó „természetes” lég- és nedvességáramlást). A jobb hőszigetelésű nyílászárókkal, gyakoribb szellőztetés ellenére is fűtési energiát tudunk megtakarítani.
Tarján IV. Lakszöv

Hozzászólások lezárva.